Az alapkérdés: ki a szerző?
A szakdolgozat azt bizonyítja, hogy Ön képes egy szakmai problémát önállóan feldolgozni: kérdést feltenni, szakirodalmat kritikusan olvasni, módszert választani, adatot elemezni és következtetést levonni. A mesterséges intelligencia a szakdolgozatban ott okoz gondot, ahol ezeket a lépéseket átveszi – és ott segíthet, ahol támogatja őket.
A magyar egyetemi irányelvek ezt a határt hasonlóan húzzák meg: az AI segédeszköz, a tartalomért a hallgató felel, a használatot jelölni kell, és az AI-val generált tartalom saját munkaként való feltüntetése plágium. Az intézményenkénti részleteket az AI-szabályok az egyetemeken cikk gyűjti össze.
Három kérdés minden AI-használat előtt
- Megengedi a szabály? A kar, a szak, a konzulens előírása. Ha nem tudja, kérdezze meg írásban.
- Ki gondolkodik? Ha az AI fogalmazza meg az érvet, az elemzést vagy a következtetést, az nem az Ön munkája – akkor sem, ha utána átírja.
- Tudom ellenőrizni és jelölni? Ha nem tudja ellenőrizni az eredményt (forrás, adat, kód), vagy nem tudná a nyilatkozatban leírni, mit csinált, ne használja.
Fejezetről fejezetre
| Szakasz | Felelős használat (ha a kar engedi) | Kerülendő |
|---|---|---|
| Témaválasztás | Kérdező partnerként: tisztázó kérdések, szűkítési szempontok | Kész téma vagy kutatási kérdés átvétele |
| Szakirodalom | Keresőkifejezések, szinonimák; saját jegyzet ellenőrzése az absztrakthoz képest | Irodalomlista kérése; összefoglaló a forrás elolvasása helyett |
| Módszertan | Fogalmak megértése; kérdőívtételek kritikája | Kérdőív vagy interjúvázlat íratása; nyers adatok feltöltése |
| Elemzés | Kódhiba keresése, módszertani fogalmak tisztázása | Az elemzés lefuttatása vagy értelmezése a hallgató helyett |
| Írás | Nyelvi hibák jelzése a saját szövegben; érvelés-kritika | Bekezdések, fejezetek generálása, AI-szöveg átfogalmaztatása |
| Védés | Gyakorló kérdések saját összefoglaló alapján | A prezentáció szövegének íratása |
A felelős AI-prompt sablonok ezt a táblázatot követik: mindegyikben az AI kérdez, ellenőriz vagy javaslatlistát ad, és egyik sem állít elő beadandó szöveget.
A három legnagyobb kockázat
1. Kitalált források
A nyelvi modellek valószínű szövegeket állítanak elő, nem adatbázisból keresnek. Ezért gyakran adnak meg valószerű, de nem létező szerzőt, címet, folyóiratot vagy DOI-t, és létező forrásnak is tulajdoníthatnak olyan állítást, amely nincs benne. Több egyetemi útmutató (például az SZTE JGYPK és a KRE BTK) kifejezetten előírja az AI által javasolt szakirodalom ellenőrzését. A szabály egyszerű: csak olyan műre hivatkozzon, amelyet megtalált és elolvasott. A keresés helye a szakadatbázis – lásd a szakirodalom-keresés útmutatót.
2. Adatvédelem és titoktartás
Kérdőívválaszok, interjúátiratok, egészségügyi vagy céges belső adatok nem valók általános AI-szolgáltatásba. Az ELTE és a PTE BTK szabálya is tiltja a személyes, bizalmas vagy nem nyilvános kutatási adatok bevitelét. Ha az intézmény licencelt, adatvédelmi megállapodással használható eszközt biztosít, érzékenyebb feladatra azt válassza – és csak a szabály keretei között.
3. A „saját” szöveg elvesztése
Ha az AI fogalmaz, a szöveg simának tűnik, de nem a saját gondolkodását tükrözi, és a védésen nehéz megvédeni. Több egyetem (például az SZTE és a Debreceni Egyetem) kifejezetten a szóbeli védést tekinti az önálló munka próbájának.
Átláthatóság a gyakorlatban
- Menet közben: vezessen naplót (dátum, eszköz, cél, fejezet, mit vett át és mit nem). A prompt-napló erre készült.
- Munkaverziók: őrizze meg a vázlatokat és a korábbi változatokat; a Corvinus szabályozása ezt kifejezetten javasolja.
- A végén: töltse ki a kari nyilatkozatot – az AI-nyilatkozat sablon a naplóból is kitölthető.
- A szövegben: ha a kar kéri, jelölje az érintett részeket; ennek módjáról az AI hivatkozása cikk szól.
AI-detektorok, „humanizáló” átírók és hasonló eszközök kijátszására nem adunk tanácsot. Ezek használata a legtöbb szabályzat szerint maga is etikai vétség lehet, a detektorok eredménye pedig az egyetemi irányelvek szerint is bizonytalan. A felelős út az átlátható jelölés.
A felelős AI-használat nem jelenti azt, hogy mindent egyedül kell megoldani: a konzulens, a könyvtár és – ha a szabály engedi – külső formázó vagy nyelvi lektor is segíthet. Erről a konzultáció oldalon olvashat. Az ingyenes eszközök a főoldalon érhetők el.
Mesterséges intelligencia a szakdolgozatban: jó és rossz gyakorlat példákon
| Helyzet | Rossz gyakorlat | Felelős gyakorlat |
|---|---|---|
| Elakadt a fogalmi fejezettel | „Írj 2 oldalt a szervezeti elköteleződésről.” | Elolvas két alapművet, majd az AI-tól kérdéseket kér arról, mit értett félre a saját jegyzetéből |
| Nem érti a regressziós eredményt | Az AI értelmezi és megírja az eredmények részt | Az AI elmagyarázza a fogalmakat általános példán, az értelmezést Ön írja, a konzulenssel ellenőrzi |
| Angol cikkekből dolgozik | Az AI összefoglalóját idézi | Az összefoglaló tájékozódásra szolgál; a dolgozatba csak a cikkből ellenőrzött állítás kerül, oldalszámmal |
| Nyelvi bizonytalanság | „Javítsd ki és fogalmazd szebbre.” | Javaslatlistát kér, egyenként dönt, a nyilatkozatban jelöli |
Mesterséges intelligencia szakdolgozat esetén – ellenőrzőlista leadás előtt
- Ismeri a kar, a szak és a konzulens AI-szabályát, és írásban is megvan?
- Minden AI-használat engedélyezett célra történt?
- Minden forrást megtalált és elolvasott – egyik sem csak AI-válaszból származik?
- Nem adott meg személyes, bizalmas vagy nem nyilvános adatot AI-eszköznek?
- Minden gondolatot el tud magyarázni a saját szavaival a védésen?
- A nyilatkozat (és ha kell, a szövegközi jelölés) kitöltve, a valóságnak megfelelően?
Ha bármelyik kérdésre bizonytalan a válasza, még a leadás előtt beszéljen a konzulensével – utólag sokkal nehezebb tisztázni.
Ha más dönt Ön helyett: a konzulens szerepe
A konzulens nemcsak szakmai kérdésekben, hanem az AI-használat kereteiben is kulcsszereplő. A legtöbb egyetemi szabály szerint az oktató a saját feladatára vonatkozóan szűkítheti vagy tilthatja az AI-használatot, és több nyilatkozatminta rákérdez, hogy a konzulens tudott-e a használt eszközökről. Érdemes ezért az első konzultáción tisztázni: mit enged, milyen jelölést vár, és mit tart elfogadhatatlannak. A választ jegyezze fel, vagy kérje e-mailben – ez később mindkét félnek biztonságot ad.
Mit mond a bírálat és a védés?
A bíráló és a védési bizottság nem a nyilatkozatot értékeli, hanem a dolgozatot – de a kettő összefügg. Ha a nyilatkozat szerint nyelvi javításra használt AI-t, a bizottság joggal kérdezheti, hogyan döntött a javaslatokról. Ha egy fejezet stílusa vagy mélysége feltűnően eltér a többitől, rákérdezhetnek, hogyan készült. Az átlátható jelölés és a napló ebben a helyzetben a legjobb támasz: pontosan el tudja mondani, mit csinált, és miért.
Hogyan döntsön egy konkrét helyzetben? Négy lépés
Az elvek egyszerűek, a mindennapi helyzetek viszont gyakran szürkék. Ha nem biztos abban, hogy egy adott AI-használat belefér-e, járjon el így:
- Fogalmazza meg egy mondatban, mit akar kérni. Például: „Szeretném, ha megmondaná, érthető-e a 2.3 alfejezet érvelése.” Ha a mondat úgy kezdődik, hogy „írja meg”, „foglalja össze helyettem” vagy „fogalmazza át”, az már a szerzőséget érinti.
- Keresse meg a szabályban a feladattípust. Nyelvi javítás, fordítás, ötletelés, kódolás – a kari szabályok gyakran ezeket külön kezelik. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának 2025. decemberi dékáni utasítása például kimondja, hogy a hallgatói mű szövegének megalkotására MI nem használható.
- Gondolja végig az ellenőrzést. Ha az eredményt nem tudja független forrásból ellenőrizni, a kockázat túl nagy.
- Írja be a naplóba még aznap. Ha egy használatot nem szívesen írna le a nyilatkozatba, az jó jel arra, hogy ne tegye.
Gyakori hibák, amelyekkel a hallgatók bajba kerülnek
- Utólagos jelölés emlékezetből. Hónapokkal később senki sem tudja pontosan felidézni, mit kérdezett. A pontatlan nyilatkozat több helyen önmagában is szabályszegésnek számít.
- Az AI-összefoglaló idézése. Egy cikk AI-összefoglalója nem a cikk. Ha abból idéz, könnyen olyat tulajdonít a szerzőnek, amit nem állított.
- „Csak átfogalmaztattam.” A saját bekezdés teljes átíratása után a szöveg már nem az Ön megfogalmazása; a legtöbb szabály ezt nem tekinti apró nyelvi javításnak.
- Személyes adat a promptban. Egy interjúrészlet vagy egy kérdőív nyers adatai nem valók nyilvános AI-szolgáltatásba – akkor sem, ha a neveket kitörölte, de a válaszadó más adatokból felismerhető.
- A konzulens kihagyása. Ha a konzulens nem tud a használatról, a nyilatkozat meglepetésként éri – ez a bizalmat rontja, még szabályos használatnál is.
Mire jó valóban az AI egy szakdolgozatnál?
A tapasztalatok szerint az AI ott hasznos, ahol gyorsítja a tanulást, és nem helyettesíti a gondolkodást. Jó példa egy statisztikai fogalom elmagyaráztatása saját példán, egy szakkifejezés angol megfelelőinek összegyűjtése a kereséshez, vagy egy kész fejezet „szkeptikus bíráló” szemmel való átvizsgáltatása, amely után Ön dönti el, mit javít. A felelős promptok gyűjteménye ezekre a helyzetekre készült; ezeket az AI-promptok szakdolgozathoz oldalon találja, a jelölést pedig az AI-nyilatkozat sablon segíti. A formai részhez, például a hivatkozásokhoz, nincs szükség AI-ra: a hivatkozás-generátor szabályalapon, ellenőrizhetően dolgozik.
Források (megtekintve: 2026. november 3–4.):
- ELTE 4/2025. (X. 28.) rektori utasítás; ELTE BTK II/2025. (XII. 12.) dékáni utasítás; PTE BTK kari irányelv (2025. 09.); SZTE hallgatói segédlet és JGYPK oldal; Debreceni Egyetem irányelvek; Corvinus 6/2025. ORH utasítás; KRE BTK GenAI-útmutató. A hivatkozások listája: AI-szabályok az egyetemeken.
Ez az oldal általános tájékoztatás, nem minősül jogi tanácsadásnak és nem helyettesíti az intézményi szabályzatot. Az aktuális követelményeket ellenőrizze a kar tanulmányi és vizsgaszabályzatában, a szakdolgozati útmutatóban, és kérdezze meg konzulensét.
Szakmai segítség – a saját munkájához
Formázás, nyelvi lektorálás vagy módszertani konzultáció kellene? Írja le, miben akad el; ha a kért szolgáltatás elérhető, a feltételeket és a díjat az ajánlatban rögzítjük. Szakdolgozatot nem írunk meg helyette.