Hivatkozási stílusok összehasonlítva – APA, Harvard, MLA, ISO 690, lábjegyzet

Hivatkozási stílusok: két nagy család

A hivatkozási stílusok két fő csoportba sorolhatók:

• Szerző–év rendszerek (APA, Harvard, MSZ ISO 690 szerző–év változata): a szövegben zárójelben áll a szerző és az év, a teljes adat az irodalomjegyzékben. Társadalom- és gazdaságtudományban, pszichológiában, pedagógiában gyakoriak.
• Jegyzetes rendszerek (Chicago jegyzetes változata, magyar bölcsészeti hagyomány): a forrás lábjegyzetben szerepel, a dolgozat végén irodalomjegyzékkel. Történettudományban, jogban, irodalomtudományban gyakori.
• Az MLA szerző–oldalszám rendszer: a szövegben a szerző és az oldalszám áll, az év nem. Nyelv- és irodalomtudományban fordul elő.

Összehasonlítás egy példán

Ugyanaz a fejezet szerkesztett kötetben:

Mindegyik változatot elkészíti a hivatkozás-generátor; a kiadás helye és az ISBN mező a Harvard és az ISO 690 változathoz kell.

Az egyes stílusok jellemzői

APA 7

Az American Psychological Association kézikönyve (7. kiadás, 2020). Év a szerző után zárójelben, mondat típusú címírás, DOI URL-ként. Három szerzőtől „et al.” a szövegben. Részletes példák: APA hivatkozás.

Harvard

Nem egyetlen kézikönyv, hanem stíluscsalád; a brit „Cite Them Right” változat terjedt el a legjobban. A fejezet- és cikkcím idézőjelben, a kiadás helye megadandó, online forrásnál „Elérhető:” és a letöltés dátuma. Magyar egyetemi segédletekben sokféle magyarított változata él – a pontosvesszőktől a dátumformáig.

MSZ ISO 690

A magyar nemzeti szabvány (MSZ ISO 690:2013) a nemzetközi ISO 690 átvétele, amely nem egyetlen írásmódot, hanem az elemek sorrendjét és tartalmát rögzíti. A magyar gyakorlatban jellemző a csupa nagybetűs vezetéknév, a szerzők között gondolatjel, online forrásnál „[online]” és „[hivatkozva: …]”. Könyvtártudományi és műszaki területen, valamint több magyar folyóiratnál gyakori.

MLA 9

A Modern Language Association kézikönyve (9. kiadás, 2021). „Konténer”-logika: a cikk konténere a folyóirat, a fejezeté a kötet. A szövegben oldalszám, év nélkül.

Lábjegyzetes (Chicago jegyzetes és magyar hagyomány)

Az első előforduláskor teljes adat lábjegyzetben, később rövidített forma („Uo.”, „i. m.” – a magyar hagyományban). A generátor jelenleg ezt nem formázza; a tanszéki útmutató mintáit kövesse.

Melyiket válassza?

Nem Ön választ: a kar vagy a szak útmutatója dönt. Az ELTE TáTK SEK követelményei például a Harvard, az APA és a Chicago rendszert fogadják el – a dolgozaton belül egységesen. Ha az útmutató szabad választást enged, a szakterület folyóiratainak stílusát érdemes követni.

Hat szabály minden stílusra

1. Egy dolgozat = egy stílus, következetesen.
2. Minden szövegközi hivatkozásnak legyen párja a jegyzékben, és fordítva.
3. Szó szerinti idézetnél oldalszám.
4. Csak olyan forrás, amelyet olvasott; másodlagos hivatkozás jelölve.
5. Online forrásnál pontos URL, és ahol kell, letöltési dátum – lásd weboldal hivatkozása.
6. Az AI-használat jelölése a kar szabálya szerint – lásd AI hivatkozása.

Hogy a hivatkozás miért nem formaság, hanem az önálló munka bizonyítéka, arról a plágium és önálló munka cikk szól. Az eszközök a főoldalon érhetők el.

Hivatkozási stílusok gyors összevetése

Hivatkozáskezelő vagy kézi lista?

Hosszabb dolgozatnál érdemes hivatkozáskezelő programot használni (például Zotero vagy Mendeley): a forrásokat egy helyen gyűjti, a szövegszerkesztőben beszúrja a szövegközi hivatkozást, és a jegyzéket automatikusan elkészíti. A kézi lista – vagy a hivatkozás-generátor listája – rövidebb dolgozatnál elég, és a generátor RIS/BibTeX exportjával később is átválthat.

Bármelyiket választja, a végén ellenőrizze kézzel: a programok a hiányos vagy rosszul importált adatokból hibás tételt készítenek (kisbetűs nevek, hiányzó évfolyam, hibás nagybetűzés). A magyar ékezetek, a „szerk.” és a magyar dátumforma a nemzetközi programokban gyakran nem a tanszéki minta szerint jelenik meg.

Hivatkozási stílusok és a magyar nyelv

Néhány sajátosság, amelyre a nemzetközi stílusok magyar használatakor figyelni kell:

• Névsorrend: a magyar neveknél a vezetéknév áll elöl a szövegben is; a jegyzékben a stílus rendje érvényes (például APA: Vezetéknév, K.).
• Idézőjel: magyar szövegben „…” és »…« a belső idézőjel, nem az angol “…”.
• Rövidítések: „szerk.”, „o.”, „évf.”, „sz.”, „é. n.” – ha a tanszék magyarítást kér; különben az angol (Eds., pp., vol., no., n.d.).
• Dátum: 2026. november 3. – a magyar dátumformában az év elöl áll.
• Ábécérend: a magyar ábécé szerint (cs, gy, ly stb. önálló betűk); a generátor ezt alkalmazza.

Gyakori stílushibák

• APA-ban a kiadás helyének feltüntetése (az APA 7 már nem kéri), vagy a „DOI:” előtag a DOI-link előtt.
• Harvardban a hiányzó letöltési dátum online forrásnál, illetve a fejezetcím idézőjel nélkül.
• ISO 690-ben a „[online]” jelölés elhagyása, vagy a szerzők elválasztása vesszővel gondolatjel helyett (ha a kari minta gondolatjelet használ).
• MLA-ban az évszám a szövegközi hivatkozásban (az MLA oldalszámot kér, nem évet).
• Mindenhol: keveredő írásmód, hiányzó tételek, a szövegben szereplő, de a jegyzékből hiányzó források.

Mikor kell hivatkozni – stílustól függetlenül?

• Szó szerinti idézet – mindig, oldalszámmal.
• Parafrázis és összefoglalás – mindig, ha a gondolat másé.
• Adat, statisztika, ábra, táblázat – mindig, akkor is, ha átszerkesztette („Saját szerkesztés X adatai alapján”).
• Elmélet, modell, fogalom meghatározása – a forrásra, amelyből veszi.
• Közismert tény – nem kell (például történelmi dátum), de ha bizonytalan, hivatkozzon.
• Saját korábbi munka – ha felhasználja, hivatkozással, és a konzulens engedélyével.

Hivatkozási stílusok a gyakorlatban: lépésről lépésre

Ha a kar előírta a stílust, a munka nagy része rutin. Ez a sorrend vált be a legtöbb hallgatónál:

1. Töltse le a kari mintát. A tanszéki hivatkozási segédlet gyakran eltér a nemzetközi kézikönyvtől (dátumforma, rövidítések, írásjelek). Ha a kettő ütközik, a kari minta az irányadó.
2. Rögzítse az adatokat a forrás elolvasásakor. Szerző, év, cím, kiadó vagy folyóirat, évfolyam, szám, oldalszám, DOI vagy URL – utólag ezeket visszakeresni a legidőigényesebb lépés.
3. Válasszon egy gyűjtőhelyet. Hivatkozáskezelő program vagy a hivatkozás-generátor listája; a lényeg, hogy egy helyen legyen minden tétel.
4. Írás közben azonnal hivatkozzon. A szövegközi hivatkozást a mondat megírásakor tegye be, szó szerinti idézetnél oldalszámmal.
5. A végén egyeztessen oda-vissza. Minden szövegközi hivatkozásnak legyen párja a jegyzékben, és minden jegyzéktételre legyen hivatkozás a szövegben.
6. Nézze át egységesség szerint. Ugyanaz az írásjel, ugyanaz a dátumforma, ugyanaz a rövidítés minden tételnél.

Különleges forrástípusok: jogszabály, statisztika, AI

A nemzetközi kézikönyvek a magyar szakdolgozatok néhány gyakori forrására nem adnak pontos mintát. Jogszabálynál a magyar gyakorlat a hivatalos megnevezést követi (például „1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról”), szükség esetén a pontos szakasz megjelölésével; a hatályos szöveget a Nemzeti Jogszabálytárból (njt.hu) érdemes venni, és a letöltés dátumát megadni. Statisztikai adatnál a kiadó intézmény a szerző, a tábla neve a cím, és mivel az adatok frissülhetnek, a letöltés dátuma itt különösen fontos. AI-eszköznél a hivatkozás formája stílusonként eltér (az APA 2025-ben frissítette a mintáit), de a magyar egyetemeken többnyire nem az irodalomjegyzék, hanem a nyilatkozat a jelölés helye – erről az AI hivatkozása cikk szól.

Mire figyeljen az utolsó ellenőrzésnél?

A bírálók a hivatkozásokat gyakran mintavétellel ellenőrzik: kiválasztanak néhány tételt, és megnézik, egyezik-e a szövegközi hivatkozással, létezik-e a forrás, és valóban azt állítja-e. Ezért a leadás előtt Ön is tegye meg ugyanezt öt-tíz véletlenszerű tétellel. Különösen ellenőrizze a DOI-kat (működik-e a link), az oldalszámokat a szó szerinti idézeteknél, és azokat a forrásokat, amelyeket nem az eredetiből, hanem egy másik mű irodalomjegyzékéből vett át. A formai követelményekről a szakdolgozat formázása cikk ad áttekintést.

Ha a kar nem ír elő stílust

Ritkán, de előfordul, hogy az útmutató csak annyit kér: „egységes, szabványos hivatkozás”. Ilyenkor válassza a szakterület vezető magyar folyóiratainak stílusát, vagy azt, amelyet a konzulens a saját publikációiban használ, és a választást egy mondatban rögzítse vele e-mailben. Társadalomtudományban az APA 7, bölcsészetben a jegyzetes rendszer vagy az MLA, műszaki területen az MSZ ISO 690 a leggyakoribb kiindulópont.

Források (megtekintve: 2026. november):

• APA: Publication Manual, 7th ed. (2020); MLA Handbook, 9th ed. (2021); Cite Them Right (Harvard); MSZ ISO 690:2013
• ELTE PPK APA 7 segédlet; BGE Könyvtár APA-összefoglaló; ELTE TáTK SEK szakdolgozati követelmények (2026. 01. 27.)