Szakdolgozat formázás – formai követelmények és Word-tippek

Szakdolgozat formázás: a tipikus formai követelmények

A karok formai előírásai hasonlóak, de a részletekben eltérnek – ezért ez a táblázat csak kiindulópont:

Egy nyilvános példa: az ELTE TáTK SEK 2026. januári követelményei A4-es méretet, Calibri vagy Times New Roman 12-es betűt, másfeles sorközt, 2,5 cm-es margót és jobb alsó oldalszámozást írnak elő, a címlap és a belső címlap számozatlan, az ábrák és táblázatok számozottak, címmel és forrással.

Forrás: ELTE TáTK SEK szakdolgozati követelmények, 2026. január 27. – sek.elte.hu (megtekintve: 2026. november 3.)

Word-tippek: stílusokkal egyszerűbb

1. Címsorstílusok: a fejezetcímekre a Címsor 1, az alfejezetekre a Címsor 2–3 stílust alkalmazza, és ezeket módosítsa a kari előírásra. Így a tartalomjegyzék egy kattintással elkészül (Hivatkozás → Tartalomjegyzék).
2. Normál stílus: a törzsszöveg betűtípusát, méretét, sorközét és térközét a Normál stílusban állítsa be, ne kézzel bekezdésenként.
3. Szakaszok: a címlap és a tartalomjegyzék után szakasztöréssel (nem oldaltöréssel) kezdje a számozott részt; így az oldalszámozás az 1. oldalról indulhat.
4. Feliratok: ábráknál és táblázatoknál használja a „Felirat beszúrása” funkciót – az ábra- és táblázatjegyzék ebből generálható, a kereszthivatkozások pedig frissülnek.
5. Lábjegyzet: a beépített lábjegyzet-funkcióval szúrja be, ne felső indexszel.
6. Függő behúzás az irodalomjegyzékben: a hivatkozás-generátor Word-exportja (.rtf) ezzel nyílik meg.
7. Nem törhető szóköz a szám és mértékegység, illetve a kezdőbetű és a vezetéknév közé (Ctrl+Shift+Szóköz).

Ábrák és táblázatok

• Számozás és cím: a táblázat címe általában fölötte, az ábráé alatta – kövesse a kari mintát.
• Forrás minden ábra és táblázat alatt; saját készítésűnél „Saját szerkesztés” (és ha más adataiból készült: „Saját szerkesztés X (2024) adatai alapján”).
• Olvasható méret, a szövegben hivatkozva („lásd 3. ábra”).
• Képernyőképet, angol nyelvű szoftverábrát egyes karok nem fogadnak el – szerkessze át.

A címlap és az előzéklapok sorrendje

Jellemzően: külső borító (ha kötött) → belső címlap → nyilatkozatok (eredetiségi, AI-használati – lásd AI-nyilatkozat) → absztrakt, kulcsszavak → tartalomjegyzék → (ábra-, táblázat-, rövidítésjegyzék) → főszöveg → irodalomjegyzék → mellékletek. A címlapot a kari minta szerint készítse.

Ellenőrzőlista leadás előtt

1. Betűtípus, méret, sorköz, margó a kari előírás szerint?
2. Tartalomjegyzék frissítve (jobb klikk → Mező frissítése)?
3. Oldalszámozás helyes, a címlap számozatlan?
4. Ábrák, táblázatok számozva, címmel, forrással?
5. Hivatkozások egységesek, az irodalomjegyzék teljes?
6. Terjedelem a követelményen belül? (terjedelem-kalkulátor)
7. Nyilatkozatok aláírva, PDF-ben a betűk beágyazva?
8. Fájlnév és formátum a kari előírás szerint?

A szerkezet összeállításához a szakdolgozat minta és vázlatsablon ad kiindulópontot. Ha a formázásban elakad, formai ellenőrzést konzultáció keretében is kérhet – a tartalomhoz ilyenkor nem nyúlunk. Az eszközök a főoldalon érhetők el.

Lábjegyzetek, idézetek, felsorolások

• Hosszabb idézet (APA szerint 40 szó fölött) külön bekezdésben, behúzással, idézőjel nélkül.
• Lábjegyzet magyarázatra és – jegyzetes rendszerben – hivatkozásra; a lábjegyzetszám az írásjel után áll.
• Felsorolás: egységes jelölés és központozás; teljes mondatoknál pont a végén, rövid elemeknél nem.
• Számok: tíz alatt betűvel, fölötte számmal (kivéve mértékegységnél, adatnál); ezres tagolás szóközzel (12 500).

Szakdolgozat formázás a gyakorlatban: sablonnal kezdje

A leggyorsabb út, ha a dolgozatot nem üres dokumentumban, hanem sablonban kezdi: sok kar letölthető Word-sablont ad a címlappal és a stílusokkal. Ha nincs ilyen, készítsen egyet az elején: állítsa be a Normál és a Címsor 1–3 stílust, a margókat, az oldalszámozást, és mentse el. Ebben a fájlban írjon végig – így a formázás nem a leadás előtti utolsó éjszaka feladata.

Ha már kész szövege van formázatlanul, az átállás sorrendje: margók és oldalméret → Normál stílus → címsorok kijelölése stílussal → szakasztörések és oldalszámozás → feliratok → tartalomjegyzék → irodalomjegyzék behúzása → végső ellenőrzés PDF-ben.

PDF-mentés és leadás

• A PDF-et a szövegszerkesztő „Mentés másként → PDF” funkciójával készítse, ne nyomtatóként; így a hivatkozások és a könyvjelzők megmaradnak.
• Nézze át a PDF-et: ékezetek, képek, táblázatok, oldalszámok rendben vannak-e.
• A fájl neve és mérete feleljen meg a kari rendszer előírásának.
• Ha aláírt nyilatkozatot kell beszkennelni, ellenőrizze, hogy olvasható-e és a megfelelő helyen van-e.

Gyakori formai hibák, amelyekért pontot vonnak le

• Kézzel írt tartalomjegyzék, amely nem egyezik az oldalszámokkal.
• Kézzel formázott címsorok – eltérő méret, betűtípus.
• Ábrák, táblázatok forrás nélkül vagy angol nyelvű szoftverkimenetként.
• Keveredő betűtípusok a bemásolt részek miatt (használja a „Csak szöveg megtartása” beillesztést).
• Hiányzó vagy hibás oldalszámozás a mellékletekben.
• Egyetlen sorból álló fejezetkezdés az oldal alján (fattyúsor) – a bekezdésbeállításokban kapcsolja be a „Fattyú- és árvasorok kezelése” opciót.

Szakdolgozat formázás – a tartalomjegyzék helyes beállítása

1. Minden fejezetcímre a Címsor 1, az alfejezetekre a Címsor 2, ha kell, a Címsor 3 stílust alkalmazza.
2. A számozást a többszintű lista funkcióval kösse a címsorokhoz (1., 1.1., 1.1.1.).
3. A bevezetés és az összegzés – ha a kar így kéri – számozatlan Címsor 1 legyen.
4. Szúrja be a tartalomjegyzéket a Hivatkozás menüből, és állítsa be, hány szintet mutasson (általában 2–3).
5. Minden nagyobb módosítás után frissítse („Teljes tábla frissítése”).

Mellékletek formázása

A mellékletek a főszöveg után, az irodalomjegyzéket követően kapnak helyet. Számozza őket (1. melléklet, 2. melléklet), adjon nekik címet, és a szövegben hivatkozzon rájuk („a kérdőív teljes szövegét az 1. melléklet tartalmazza”). Ha a kar kéri, a tartalomjegyzékben is szerepeljenek. A mellékletekbe kerülhet a kérdőív, az interjúvázlat, a kódolási táblázat, a részletes statisztikai kimenet, a keresési napló vagy – ha a kar így kéri – az AI-használat naplója. Személyes adatot tartalmazó anyagot (például teljes interjúátiratot név szerint) ne tegyen a mellékletbe; anonimizálja, vagy egyeztessen a konzulenssel.

Sablon és stílusok más szövegszerkesztőkben

Google Dokumentumokban és LibreOffice Writerben ugyanez a logika működik: a „Címsor 1–3” stílusokból generálható tartalomjegyzék, a bekezdésstílusok a teljes szöveg megjelenését szabályozzák. A végleges formázást mégis abban a programban érdemes elvégezni, amelyben a PDF készül, mert az átváltáskor a stílusok és a térközök elcsúszhatnak.

Szakdolgozat formázás lépésről lépésre – a leadás előtti utolsó héten

1. Mentsen egy biztonsági másolatot, és dolgozzon egy „végleges” nevű fájlban.
2. Ellenőrizze a stílusokat: minden címsor címsorstílussal, minden törzsszöveg-bekezdés ugyanazzal a stílussal készült-e.
3. Frissítse a mezőket: tartalomjegyzék, ábra- és táblázatjegyzék, kereszthivatkozások.
4. Nézze át oldalképben: árva sorok, oldal tetejére került címek, szétesett táblázatok.
5. Vesse össze a hivatkozásokat az irodalomjegyzékkel, és egységesítse a jegyzéket.
6. Mentse PDF-be, és a PDF-et nézze át – ne a szerkeszthető fájlt.

Példa: mennyi helyet foglal a formázás?

A formai beállítások erősen befolyásolják az oldalszámot. A terjedelem-kalkulátor számítása szerint A4-es lapon, 2,5 cm-es margókkal, Times New Roman 12-es betűvel és másfeles sorközzel nagyjából 2 590 karakter (szóközzel) fér egy oldalra, Calibri 12-vel körülbelül 2 400. Ha a kar 3,5 cm-es bal margót ír elő a kötés miatt, a Times New Roman oldalankénti kapacitása kb. 2 440 karakterre csökken. Egy 11 000 szavas dolgozat így Calibrivel nagyjából 36 oldal folyó szöveg – címlap, tartalomjegyzék, ábrák és mellékletek nélkül. Ezek becslések; a pontos oldalszámot a végleges fájl mutatja meg.

Mikor kérjen segítséget a formázáshoz?

Ha a dolgozat sok ábrát, táblázatot, képletet vagy kódrészletet tartalmaz, ha a kar sablonja nem működik a saját szövegszerkesztőjében, vagy ha az utolsó napokra marad a teljes formázás, érdemes időben segítséget kérni: a kari könyvtár, a tanulmányi osztály vagy egy formázásban jártas ismerős is sokat segíthet. Ha külső formázási szolgáltatást venne igénybe, nézze meg, mit enged a kar, és erről a konzultáció oldalon is tájékozódhat.

Gyakori hiba: kézi számozás és kézi tartalomjegyzék

A kézzel beírt fejezetszám, oldalszám vagy tartalomjegyzék az utolsó módosításnál szinte biztosan elcsúszik. Használja a szövegszerkesztő automatikus számozását, címsorstílusait és tartalomjegyzékét, és a leadás előtt egyszer frissítse az összes mezőt. Ez a lépés kevesebb mint egy perc, és megelőzi a leggyakoribb pontlevonásokat.