Szakdolgozat hivatkozás generátor – APA, MLA, Harvard, ISO 690

Hogyan készüljön a szakdolgozat hivatkozás?

A szakdolgozat hivatkozás két részből áll: a szövegközi hivatkozásból (például „(Kovács, 2021)” vagy egy lábjegyzet) és az irodalomjegyzék tételéből, amely alapján az olvasó megtalálja a forrást. A kettőnek egymásra kell mutatnia: minden szövegközi hivatkozásnak legyen párja a jegyzékben, és a jegyzékben ne szerepeljen olyan mű, amelyre nem hivatkozott.

A generátor a megadott adatokból mindkettőt elkészíti. Ehhez a forrás adatait a forrásból – a könyv címlapjáról és impresszumából, a folyóiratcikk első oldaláról, a weboldal fejlécéből – vegye át, ne emlékezetből vagy egy AI-összefoglalóból.

1. Nézze meg a kari vagy tanszéki szakdolgozati útmutatóban, melyik stílust írják elő (APA, Harvard, MSZ ISO 690, ritkábban MLA vagy lábjegyzetes rendszer).
2. Válassza ki a stílust és a forrás típusát.
3. Töltse ki a mezőket; ha a cikknek van DOI-ja, a „Kitöltés DOI alapján” gomb a nyilvános Crossref-adatbázisból előtölti az adatokat.
4. Ellenőrizze a figyelmeztetéseket („Hiányzó vagy ajánlott adat”), majd adja hozzá a tételt a listához.
5. A végén másolja a teljes listát, vagy töltse le Word-kompatibilis (.rtf), BibTeX vagy RIS formátumban.

Szakdolgozat hivatkozás példa stílusonként

Ugyanaz a magyar nyelvű folyóiratcikk négy stílusban (a dőlt betűs részeket a generátor másoláskor megtartja):

A szövegközi alak is eltér: APA-ban „(Pekk et al., 2025)”, Harvardban többnyire a szerzők felsorolása vagy „et al.”, ISO 690 szerző–év változatban „(Pekk – Kovács – Háry 2025)”. Részletes összevetés: hivatkozási stílusok.

A magyar egyetemi segédletek ugyanazon stíluson belül is eltérnek (például „Szerk.” vagy „Eds.”, „o.” vagy „pp.”). A generátorban a „Rövidítések nyelve” mezőben válthat; a végső mérce mindig a saját tanszéki útmutató mintája.

A leggyakoribb hivatkozási hibák

• Keveredő stílusok: az egyik tétel APA, a másik „ahogy a weboldal ajánlotta”. Egy dolgozat = egy stílus.
• Hiányzó oldalszám szó szerinti idézetnél. Szó szerinti idézetnél a legtöbb stílus megköveteli.
• Nem létező forrás. Nyelvi modellek gyakran adnak meg valószerű, de nem létező szerzőt, címet vagy DOI-t. Csak olyan forrásra hivatkozzon, amelyet megtalált és elolvasott – erről bővebben: AI a szakdolgozatban.
• Másodlagos hivatkozás jelöletlenül: ha egy szerzőt csak egy másik műből ismer, ezt jelölni kell (pl. „idézi: …”), és ha lehet, keresse meg az eredetit.
• Weboldal letöltési dátum nélkül: Harvard és ISO 690 esetén szinte mindig kell. Lásd: weboldal hivatkozása.
• Kézzel rendezett, hibás ábécérend: a generátor automatikusan rendez, magyar ábécé szerint.

Mit tud a generátor, és mit nem?

A generátor a megadott adatokat formázza meg a választott stílus szabályai szerint. Nem keres forrást, nem állít elő tartalmat, és nem ellenőrzi, hogy a forrás valóban létezik-e – ezért a DOI-kitöltés után is vesse össze az adatokat a cikkel.

Az összes ingyenes eszköz a főoldalon érhető el. Ha hivatkozáskezelőt használ (Zotero, Mendeley), a RIS- vagy BibTeX-export segítségével a gyűjtött tételeket át is viheti. Az AI-eszközök használatát nem forrásként, hanem a kar által előírt módon jelölje – erről szól az AI hivatkozása cikk és az AI-nyilatkozat sablon.

Szövegközi hivatkozás: mikor és hogyan?

Szövegközi hivatkozás minden olyan mondathoz kell, amely más szerző gondolatát, adatát, eredményét vagy megfogalmazását használja – akkor is, ha saját szavaival írta le. Néhány gyakorlati szabály:

• Mondat végén, zárójelben, ha az állításon van a hangsúly: „A hibrid munka növeli a rugalmasságot (Kovács, 2021).”
• A mondatba építve, ha a szerzőn: „Kovács (2021) szerint a hibrid munka …”
• Több forrás egy állításhoz: egy zárójelben, pontosvesszővel elválasztva; APA-ban ábécérendben: „(Kovács, 2021; Nagy, 2019)”.
• Szó szerinti idézet: idézőjel és oldalszám: „(Kovács, 2021, p. 34)” – magyarított változatban „34. o.”.
• Ugyanaz a forrás egymás után: szerző–év rendszerben ismételje meg a hivatkozást, ha egy új bekezdés vagy más forrás közbeékelődött; az „uo.” a lábjegyzetes rendszer eszköze.

A generátor minden tételhez megadja a szövegközi alakot is – ezt másolja be a szövegbe, az oldalszámot pedig idézetnél egészítse ki.

Az irodalomjegyzék rendezése és formázása

• Sorrend: szerző–év rendszerekben ábécérend a szerző vezetékneve szerint; azonos szerző műveinél időrend; azonos szerző azonos évben megjelent műveinél az évszám után betűjel (2021a, 2021b).
• Függő behúzás: a tétel első sora a margónál kezdődik, a további sorok beljebb – a Word-export (.rtf) így nyílik meg.
• Egységes írásmód: dátumok, rövidítések (Szerk./Eds., o./pp.), a DOI-k alakja végig egyforma legyen.
• Csak hivatkozott mű: ami nem szerepel a szövegben, az nem kerül a jegyzékbe (bibliográfiát – „ajánlott irodalmat” – csak külön kérésre készítsen).

Ha a lista elkészült, a teljes folyamat többi lépéséhez is talál eszközt a főoldalon, a formai előírásokról pedig a szakdolgozat formázás útmutató szól.

Mire figyeljen a DOI-kitöltésnél?

A DOI-alapú kitöltés gyors, de a Crossref-adatbázisba a kiadók töltik fel az adatokat, és ezek nem mindig pontosak. Magyar folyóiratoknál előfordul, hogy az ékezetek hiányoznak, a szerzők neve csupa nagybetűvel érkezik, vagy a cím angol fordítása kerül a magyar helyére. Ezért a kitöltés után mindig vesse össze a tételt a cikk első oldalával. Ha a DOI-ra nem jön találat, a forrás valószínűleg más regisztrációs ügynökségnél van, ilyenkor töltse ki kézzel a mezőket. A DOI-kitöltés csak gombnyomásra indul, és kizárólag a DOI-azonosítót küldi el a nyilvános adatbázisnak.

Gyakori hiba: a generátor kimenetének ellenőrzés nélküli átvétele

A generátor a beírt adatokból dolgozik: ha a cím elírva, az évszám hibás vagy a szerzők sorrendje rossz, a kész hivatkozás is hibás lesz. A leadás előtt ezért nézze át a teljes listát a kari mintával összevetve, különösen az írásjeleket, a rövidítéseket és a dátumformát, mert a tanszéki változatok ezekben térnek el leggyakrabban.